2010. júl. 18.

11.

A mai napnak is vege, mar csak 54 maradt. Kerti partit tartottunk, volt egy csomo ember, meg tobb gyerek, nagy zaj. Valaki kerdezze meg az Enikoeket, hogy nem akarnak-e nekem kuldeni egy fuldogot...Az egyik apuka, aki itt volt Oxfordba jart suliba. Nem a Brookes-ra, hanem az igazi nagy Oxfordba. Meselt a varosrol, meg a sulirol, es mar ugy ott lennek...Mar csak 64 nap...Sutottunk, foztunk, tomtuk a fejunket. Szeretem ezeket a hetvegeket.
Ahogy megfigyeltem az angol csaladokat, eszleltem egy jellemzo vonast. A ferfiak el vannak nyomva. Egyertelmuen a nok iranyitanak, pedig nagyon kevesen dolgoznak. Mindegyik otthon ul, noveszti a segget (ez igy van, az angol no a ferjenek alltalaban ket-haromszorosa!), es szervezi a hulye programokat.
Holnap durva forint gyengules jon a hirek szerint...vicces, minden nap egyre tobbet keresek.
Lattatok az uj Hermes kampanyt? Gyonyoruszep, nem? Kiraktam belole egy kepet a szobamba.
El kellene nezni valamikor Londonba, csak lusta vagyok. Oxfordba tervezunk menni a kozeli jovoben, vagy kovi hetvegen, vagy utana. Sulibol mar csak 1 het van, aztan meg ennyi csond se lesz.
Mivel akkorat asitottam, hogy majdnem leestem az agyrol, inkabb befejezem az irogatast.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése